Kezdőlap >> Település >> Derecskei Települési Értéktár >> Helyi értékek >>  A Derecskei Református és Katolikus templomok

A Derecskei Református és Katolikus templomok

Helyi érték megnevezése: A Derecskei Református és Katolikus templomok
Helyi érték besorolás: Épített környezet, Kulturális örökség, Turizmus
Készítette: Farkasvölgyi Győző, Hokné Zákány Marianna

 

Derecske város történetét egészen a középkortól ismerjük. A városnak ekkor már volt egyháza, amelyet az 1291/94-ben készült püspöki tizedjegyzék említi először. Az írásos forrás tanulsága szerint már ekkor jelentős tizedfizető hely volt, püspökének 10 kepével tartozott.

 

Református templom

A város református templomának elődje egy kisebb katolikus templom volt, amely 1556-ban lett a reformátusoké. A reformáció előtti templomból a torony alsó része maradt meg az 1775-ös újjáépítés idejére. Ez a templom rézzel fedett tornyával együtt 1843. április 10-én egy katona istállóban támadt tűz miatt porig égett 53 lakos házával, vagyonával együtt. Két harangja összerepedezett, leesett, az óra is széthullott. A leégett templomnak sem a régi, sem az 1788-ban hozzáépített falai nem voltak alkalmasak arra, hogy a cserépfedelet megbírják, ezért a falmaradványokat lebontották és a kibontott téglából készítették az új alapját. Az alapkövet 1843. június 30-án le is rakták a templom keleti végén. Az építés tetemes költségeket igényelt. Gyűjtésből és adakozásból 3716 forint, külföldi adományokból 2675 forint állt rendelkezésre, amihez a falu 20 500 forint kamatos kölcsönt is felvett, mivel az építés költsége 23 223 forint 34 krajcár volt. Az építéshez 24 szál tölgyfát, 101 szál fenyőt, 242 font vasat, 230 köböl meszet, 222 ezer téglát, 35 ezer cserepet vásároltak. 1843. június 11-én az építésre árvereztek az építő mesterek, amelyet a vécsei, debreceni építőmester Povolny Ferenc nyert meg.  Tervei alapján 1945-re elkészült az új templom. 

A kelet-nyugati tengelyű korai neobarokk stílusban készült templom nyugati homlokzati órapárkányos tornya 63 m magas. A főutcára néző (47-es út) templom keleti homlokzata klasszicista jellegű, timpanonnal. A 14 m széles, 42 m hosszú belső térben 1000 ülőhely van. Orgonáját Mooser Lajos építette 1870-ben. Az iparművészeti igénnyel készült úrasztala és az intarziás szószék 1800-as években készült.

A toronyban két harang hívogat az Istentiszteletekre, mindkettő Szlezák László munkája. Az 1160 kg-os harang az ún. "Hősök harangja", a 720 kg-os harang a "Kálvin harang". 

 

Katolikus templom

Az 1330-as években 22 garast rótt le papja pápai tizedként. Papjai 1333-ban András, 1334/37-ben Egyed. A település és egyházának jelentőségét mutatja, hogy a XIV. században alesperesség központja, 14 falu tartozott hozzá.

A régi lelkészi lakás volt a színhelye 1543. augusztus 1-5. között Martinuzzi Fráter György váradi püspök és országos kincstartó által egybehívott részországgyűlésnek, amelyen a tiszántúli rendek úgy döntöttek, hogy a szultán jóakaratának elnyerése érdekében hűségnyilatkozatot és élelmiszert küldenek a török táborba.

1556-ban az akkori derecskei templomot enyigi Török János parancsára elfoglalták és az új református gyülekezetnek adták át. Ezzel az eseménnyel a katolikus egyház közel 200 évre megszűnt létezni Derecskén. 

Az egyház újjászervezése a herceg Eszterházy családhoz fűződik, akik a 18. sz. elején kapták meg az uralkodótól településünket zálogként (1702), majd pedig örökjogon (1745). Eszterházy Pál Antal herceg 1742-ben templomot építtetett, amelyet Csáky Miklós váradi püspök szentelt fel. Az újjászervezett egyházközségnek első plébánosa báró Barkóczy Sándor (1742-26) lett.

A plébánia épületet valamivel korábban már 1740-ben elkészült. Ennek érdekessége, hogy 1823-ban itt volt elszállásolva gr. Széchenyi István több hónapon át, mint huszárkapitány, aki ekkor ezredével Derecskén tartózkodott.   

A jelenlegi műemlékjellegű templom több egymást követő szakaszban nyerte el ma látható formáját. Legrégebbi a nyugati részét alkotó szentély 1742-ben épült. A kicsi imaházhoz a 18. század végén építették a középső templomhajót, végül 1865-ben a tornyot. A templom nagyobb részben későbarokk-rokokó stílusú.

A templom rokokó oltárának készítési ideje ismeretlen. Az oltáron páduai Szent Antalnak, a templom védőszentjének életnagyságú fa szobra áll. Az oltár felső részén a herceg Eszterházy  család címere utal az 1905-ig fennálló kegyúri jogaikra. Az általuk kinevezett utolsó plébános Sárkány József volt. 

A templomhajó Árpádházi szenteket ábrázoló színes üvegtáblákat (az északi oldalon Szt. István, Szt. Margit, a délin Szt. Erzsébet és Szt. László) Ligeti Sándor és fiai kispesti üvegfestészete készítette 1928-ban.  

A templom első orgonája 1844. március 30-án szólalt meg. Komornyik Benedek nagyváradi orgonaművész építette. A jelenlegi, 1910-ben készült Angster orgona, Buday József és neje adományozásából készült.

A toronyban lévő 3 harangot a temesvári Novotny-cég öntötte 1909-ben. A legnagyobb a Szt. József harang (296 kg), ezt követi a Szt. Antal harang (164 kg), végül a Jézus Szt. Szíve lélekharang következik (84 kg).

A katolikus temetőben 1834-ben készült harangon Szt. János evangélista domborműve látható.

A templom tornyának felújítására 1953-ban, majd a nagy vihar kár miatt 1962-ben került sor. A templom belseje 1963-ban és 1990-ben, a külseje pedig 1965/66-ban és 1991-ben lett renováltatva.

A derecskei anyaegyházhoz jelenleg a következő települések tartoznak filiaként: Tépe, Konyár, Sáránd, Esztár és Kismarja. 

Megosztás közösségi oldalakon
cloud Időjárás
Facebook oldalunk
Kiadványaink
YouTube csatorna
Hirdetés