A több száz éves múlttal bíró derecskei kertgazdálkodás Bold Agro által képviselt hagyományőrző innovációja

Helyi érték megnevezése: A több száz éves múlttal bíró derecskei kertgazdálkodás Bold Agro által képviselt hagyományőrző innovációja
Helyi érték besorolása: agrár- és élelmiszergazdaság
Készítette: Kocsi Erika történész
Benyújtó: Derecskei Kertbarátok Hagyományőrző Egyesülete

A derecskei kertgazdálkodás országos szinten egyedülálló jellege a remek természeti adottságok egyedülállóan szerencsés együttállásából fakad. A három kiváló talajtípus nyúlványainak Derecskén történő találkozása mind természetföldrajzi, mind gazdasági szempontból különleges jelenség, hiszen a nyírségi, a hajdúsági és a bihari jó minőségű termőtalaj különleges „hármas ötvöződése” található meg itt.

Derecskének, - a Sárrét mocsárvilágának szélén – igen gazdag humusz- és víztartalommal rendelkező, de már a nyírségi homokkal is vegyülő határa kimondottan kedvezett és kedvez mind a mai napig a zöldség- és hagymafélék, valamint a gyümölcs termesztésének.

A derecskei vöröshagyma messze földön híres volt, s az egykori nagyipari termesztés emlékét a település egyes részeinek elnevezése is őrzi. A kordokumentumok szerint egyébként a XVIII. század derekától virágzott fel a derecskei hagymatermesztés, amihez kétségtelenül hozzájárultak az említett kiváló talajadottságok. A rendkívül nagyra nőtt hagymának három országon, sőt a határokon túl is híre kelt, vásároltak is bőven belőle a kereskedők. A derecskei hagyma országos hírét bizonyítja az is, hogy az itt élőket „hagymásoknak” titulálták, bármerre jártak az országban katonáskodás, tanulás vagy akár rokonlátogatás alkalmával.

Nemzeti történelmünk legviharosabb időszakának végén, a XVIII. században már komoly kertkultúrára utaló nyomvonalra vezetnek minket a történelmi források, mégpedig a paraszti kertészkedés kapcsán. Kimutatható, hogy ha nem is jelentős mértékben, de már ekkor is szinte mindenütt voltak olyan szőlőskertek, ahol némi gyümölcs mellett házi szükségletre való kerti bort is termeltek a paraszti családok. Korabeli forrásokból tudjuk, hogy 1728-ban 58, míg 1743-ban már 97 kapás terjedelmű szőlőt tartottak nyilván, ami jól tükrözi, hogy a földből élő családok ösztönösen ráérezve a „három táj kiváló talajának nyúlványán” képződő kiváló természeti adottságokra, éltek is vele és rendkívül gyorsan szaporodott a paraszti gazdaságok száma. A szőlőskertek eredetét kutatva egyébként Győrffy István neves kortörténész azon a véleményen van, hogy azok kialakulása szoros összefüggésben van a szérűskertekével. Ezt a tézist az a tény is erősíti, hogy a szőlőskertek övezete Derecskén teljes mértékben a szérűskerteken kívül van ugyan, de szorosan azok szomszédságában. Gazdálkodási logikával magyarázva a jelenséget, ez azzal lehet összefüggésben, hogy kényelmesebben trágyázhatták ilyen módon a kerteket a termékenység fokozására. Szendrey István kandidátusi értekezéseiből tudjuk ugyanis, hogy a XVIII. század végén – szemben a XVIII. század eleji állapotokkal, - Derecskén már rendszeresen trágyázták a szőlőskerteket. A derecskei kertkultúra jelenleg ismert, legősibb gyökereinek kutatása tehát egyértelműen azt mutatja, hogy az a szőlőművelés vonalán indult el és fejlődött roppant dinamikusan. Derecske Urbáriumának adatait átvizsgálva láthatjuk, hogy a lakosság 39,23 %-a szőlőtulajdonos volt már a XVIII. század elején, ami markáns szám a többi megyei településhez viszonyítva.

A derecskei kertgazdálkodás helytörténeti, történelmi és egyéb gazdasági források által igazolt közel 300 éves múltjának nyomvonalán halad ma is a kertgazdálkodás a településen. A zöldség, hagymatermesztés mellett a gyümölcstermesztésnek is komoly hagyományai és lehetőségrendszere van Derecskén. Ezekre a helyi termőföld természetes adottságai évszázadok óta kihasználó hagyományokra építve nőtt fel és vált a térség, sőt Magyarország egyik meghatározó szegmensévé a gyümölcstermesztés és feldolgozás, valamint növénytermesztés vonalán a számos díjjal és a piac egyértelmű elismerésével méltatott Bold Agro Kft., mely ma Magyarország egyik leghatékonyabb sertéstenyésztő, valamint növény-, és gyümölcstermesztő agrárvállalkozása.

A 2015-ben megalakult Derecskei Kertbarátok Hagyományőrző Egyesület, - Nagy Sándor elnökletével – főképpen a zártkertek problémáival foglalkozó, gyakorló gazdák, akik egyesületi formába szerveződve, komoly „értékerőt” képviselve a derecskei zártkerti gazdálkodás fellendítésével harmonizáló alapcéljuk fókuszába a helyi kertgazdálkodási hagyományok több száz éves hagyományainak a megőrzése, s ezen belül akár az elfedett, de hatékony hagyományok felélesztése áll.