Derecskei emlékművek

Helyi érték megnevezése: Derecskei emlékművek
Helyi érték besorolása: Kulturális örökség
Készítette: Nagy Istvánné

 

Az I. világháborús emlékmű

 

Derecske frekventált helyén található az I. világháborús emlékmű, mely a háborút követően hét évvel, 1925. november 15-én került felavatásra és megszentelésre. Az emlékmű Titonelli Miklós tervei alapján készült, amelyet közadakozásból állítottak. A három méter magas talapzat oldalai és hátoldala az áldozatok neveit tartalmazza. Maga az emlékmű egy szárnyas angyalt és egy sérült katonát ábrázol. 

„Az emlékmű klasszikus akadémikus jellegű figurális felfogásban készült alkotás, a korszak művészeti irányzatának megfelelően. Három fő részre tagolható. A hősök nevét tartalmazó posztamensre és a rajta elhelyezkedő életnagyságnál kissé nagyobb két alakra. A két alak a haldokló hős katona alakja és az őt védelmezve átkaroló szárnyas védőangyal alakja. A talapzat megemelésére szolgál egy terméskővel burkolt fél méter magas beton alap. Az emlékmű anyagát tekintve kőből kivitelezett. A figurák és a talapzat egyaránt süttői édesvízi mészkőből készült. Háborús hősök neveit a talapzatra három darab fém rozettával felfogatott mészkőlap tartalmazza. A talapzat méretei: 180x215x90 cm. A Táblákon összesen 388 név található, ez összesen 4328 betű. Fő téma a fekvő hős katona és az angyal melynek méretei: 200x140x70 cm.”(Forrás: Műtárgyleírás, készítette Juha Richárd debreceni szobrászművész.)

 

Az első világháború történelmi emlékeit őrző emlékmű rendbetétele, renoválása, helyreállítása fontos feladat. 1993-ban volt egy nagyobb felújítás, amikor az emlékművet lecsiszolták, megtisztították.  Számos helyen talált kisebb-nagyobb hiány, illetve az angyal szárnyának pótlása is megtörtént.

 

2014-ben az I. világháború 100. évfordulójára az emlékmű ismét megújult. Szakszerű megtisztítása után a neveket és a feliratokat újrafestették.

 

2019 nyarán pedig az emlékmű felújítását nyolcszázezer forint pályázati forrásból biztosították. Tisztítás után a hősök neveinek betűit is átfestették. Derecskén, a kilencvenes évek eleje óta az emlékművek felújítását Pardi Sándor, a Derecske Városi Művelődési Központ és Könyvtár közművelődési szakembere koordinálja.

 

Az emlékmű meghatározó jelentőségű a város számára, az első világháborúban elesett, egykor Derecskén élt polgárokra való megemlékezés.

 

Az 1848-49-es szabadságharc emlékműve

 

1898-ban az egyház és a református tanítótestület kezdeményezésére közadakozásból oszlopot állítottak az 1848-49-esszabadságharc 50 éves évfordulójára. Emlékoszlopot állíttattak a népszerű budapesti emlékszobor készítővel, Gerenday Bélával. A sas egy három méter magas talapzaton látható. Az emlékoszlop felirata: 1848-1898, „Ötven évi emlék! légy a múltnak őre, Mely hazát és népet rabságból kiváltott! Szabadság emléke! hints fényt a jövőre! S gyújts a nemzedékben honszerelmi lángot!” Anyaga carrarai márvány és ólomötvözet volt.  Ezt a turulmadaras vagy sasos emlékművet, 1898-ban Erzsébet királyné halála után létesített emlékkertben helyezték el. Az emlékművet „Gerenday Antal és fia” cég budapesti műhelye készítette. Gerenday Béla (1863-1936), Gerenday Antal szobrász fia. Pesten és Milánóban tanult, a Brera Akadémián végzett szobrászművészként. Együtt dolgozott apjával a kőfaragó- és sírkő üzemben, halála után ő vezette a céget, aminek a nevét „Gerenday A. és fia” névre változtatta.

 

1969-ben az emlékmű átkerült a Művelődési Központ északi oldalára. Ekkor a szovjet hősi emlékmű felállítása miatt áthelyezték Itt volt több mint húsz évig. 1991-ben megsérült az emlékmű, letörték a teljes madártestet.  1992-ben a város önkormányzata mintegy félmillió forintos költséggel újíttatta fel és helyezte vissza az emlékművet a Művelődési Ház mellől, eredeti méltó helyére. 1992. október 6-i ünnepségen avatták fel az aradi vértanúk és az 1848-49-es szabadságharc hősei emlékének felállított emlékművet. A turulmadarat Hondromatidisz Rigasz (1942-1996) görög szobrászművész öntötte újra bronzból. Talapzata carrarai márvány. Rigasz 1948-ban költözött Magyarországra, itt végezte általános és középiskoláit is, melynek befejezése után került a Képzőművészeti Főiskolára. 1975-ben Debrecenbe költözött. Tagja volt a Debreceni Képzőművészek és Műpártolók Egyesületének. Debrecenben élt haláláig. Munkái a Magyar Nemzeti Múzeumban, magángyűjteményekben, középületekben és köztereken találhatók. 2019-ben megújult a város főterén található emlékmű. Felújítása, megtisztítása 400 ezer forint önkormányzati költségvetésből teljesült.  A carrarai márványalapú obeliszk restaurálása, csiszolás, aranyozás, viaszolás megtörtént. Ennek a kivitelezésére Papp Zoltán, püspökladányi kőfaragó mestert kérték fel.

A szobor történelmi jelentőségű elődeink számára, azóta is helyszíne az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc évfordulóira emlékező ünnepségeknek.

 

II. világháborús emlékmű

 

Magyarországon számtalan, az első és a második világháború áldozataira emlékező szobor, szoborcsoport vagy emléktábla található, amely emléket állít a két nagy háborúban elesett hősöknek, áldozatoknak. Az 1990-es évek első felében sok település létrehozta a maga emlékhelyét, ha még nem volt. Díszítésükben olyan jelképeket, elemeket használtak, amelyek mindenki számára a katonák hősiességét, a háború világát és a gyászt, fejezik ki.  

 

Derecske második világháborús áldozatainak emlékműve 1994. augusztus 19-én lett felavatva.  Az emlékmű a város központjában közel az I. világháborús és a ’48-as emlékműhöz került elhelyezésre. 

 

Zalahalápi bazaltból készült az emlékmű, amely Benedek György Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása.  Az oszlop alakú emlékmű egy bazaltkockákkal fedett halmocskán áll, 620 cm-es 5 db bazalttömbből van egymásra rakva. Körben, felül katonai jelenetek, alul pedig 111 katonai és 75 polgári áldozat neve látható. Az alkotás eszmei értéke 15 millió forint. Az emlékmű 1,9 millió forintba, a park átépítése 2 millió forintba került. A lakosság összefogására és gyűjtésre volt szükség. A költségekhez a Derecskeiek Baráti Köre is hozzájárult, illetve magánszemélyek is adakoztak. Az avatóbeszédet Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter mondta. 

 

A II. világháború emlékműve kegyeleti hely, Derecske hősi halottjainak állít emléket. Minden évben a megemlékezés, tiszteletadás színhelye.

 

 

Felszabadulási emlékmű

 

A felszabadulási emlékmű a huszadik századi magyar szobrászat kiemelkedő alkotása, Lesenyei Márta Munkácsy-díjas és Érdemes művész munkája. A gimnázium és a gyógyszertár közötti, szépen parkosított téren helyezték el. A Lesenyei Márta szobrászművésznő alkotta szép szobor elhelyezéséül szolgáló teret, akkor Felszabadulás térnek nevezték el.

 

A szobrot 1973. április 3-án avatták fel Derecskén. Az MSZMP Derecskei Községi Bizottsága, a Derecskei Nagyközségi Tanács, valamint a Hazafias Népfront Községi Bizottsága a felszabadulás 28. évfordulója tiszteletére felszabadulási emlékműavatással egybekötött ünnepséget rendezett. Délután mintegy háromezer ember gyűlt össze Derecske új központi részén, a gimnázium, az általános iskola, a gyógyszertár és az újonnan épült emeletes házak övezte térségen, hogy részt vegyen a felszabadulási emlékmű felavatásán. Felszabadulási emlékmű jelképe a község huszonnyolc év alatt elért nagyarányú fejlődésének, a békés építő munkának. 

 

Lesenyei Márta derecskei felszabadulási emlékműve figyelemreméltó, tiszta alkotás. Az életnagyságúnál jóval nagyobb bronzszobor jelképes nőalakkal jeleníti meg a tiszteletadás, az emlékezés és öröm érzetét. A szobor egy álló, jobb kezében olajfa ágat tartó női alakot ábrázol, finom szűrrátétes ruházatban. A díszítést a helyi népviseleti adottságnak megfelelően komponálta. Az emlékmű a béke, és egyben az alkotó, teremtő erő jelképe. Okos és finom egyszerűségű fejtartása az erőt adó bátorságot és bizakodást is sugallja. Az érzékeny felületi megmunkálás, vidékünk népművészetének jelzése, az eszményítés magas foka révén ma már országosan ismert, számon tartott ez a nem szokványos felszabadulási emlékmű.

 

 

Derecskei Országzászló

 

Az országzászló mozgalom a trianoni békediktátum következményeként indult útjára. Az első Országzászló felállítására Urmánczy Nándor erdélyi születésű országgyűlési képviselő kezdeményezésére került sor Budapesten, 1928. augusztus 20-án.

Ezt követően az országzászló állítás mozgalommá nőtte ki magát, országszerte közösségek, falvak, városok sokasága állította fel közadakozásból saját országzászlóját.

Becslések szerint 1944-ig 1000 helyen avattak Országzászlót, amely sok településen az I. világháborús emlékmű része volt.Az 1920-30-as években országzászlók felállításával fejezték ki az anyaországi közösségek, települések, hogy nem hagyják magukra a határokon túlra került magyarokat, nem felejtik az ország megcsonkítását.

Két évvel a Szabadság téri emlékhely felavatása után Molnár Ferenc tarcali pedagógus állt elő azzal a gondolattal, hogy Budapest nyomán a többi magyarországi település is állítson országzászlót. Az országzászlót minden ünnepen vonják fel, majd a trianoni gyász jeléül engedjék azokat félárbocra.

Az országzászló-akció vidéki elterjesztését az Ereklyés Országzászló Nagybizottság (EONB) szervezte meg Urmánczy Nándor vezetésével. A mozgalom vidéken 1932. májusában Nagykanizsán indult útjára. Minden „magára adó” település felállította „saját” országzászlóját a harmincas-negyvenes években.

Maga a zászló egy nemzeti színű lobogó volt, közepén az angyalos-koronás nagycímerrel, melyen az elszakított országrészek címerpajzsai is ábrázolva voltak. A zászlón Trianon előtti Magyarország területére utalva az „ÍGY VOLT, ÍGY LESZ” felirat volt olvasható.

A derecskeiek 1934. májusában állították fel Derecske főterén az Országzászlót, igen hamar hitet téve a határontúli magyarság mellett, hiszen jelenlegi adataink szerint a derecskei után néhány nappal, 1934. júniusában került sor a 100. országzászló felállítására Sátoraljaújhelyen.

A derecskei Országzászlót az 1950-es években elbontották.

Derecske Város Önkormányzata 2010. tavaszán nyilvánította ki, hogy közadakozásból helyre kívánja állítani az Országzászlót, mivel fontos feladatának tekintette a magyar azonosságtudat ápolását, erősítését, az összetartozás kifejezését.

Ennek szellemében kötött számos anyaországi és határontúli településsel testvérvárosi kapcsolatot, ez a szándék fejeződött ki akkor is, amikor a Trianoni békediktátumról való megemlékezést városi rendezvénnyé nyilvánította Derecske Város Önkormányzatának képviselő-testülete. Az Országzászló ennek az összetartozásnak lett újra szimbolikus jelképe 2011. június 4-i visszaállításakor.

Számos jó szándékú ember járult hozzá az emlékmű visszaállításához, pénzadomány, társadalmi munka felajánlásával, vagy akár korabeli fénykép rendelkezésre bocsátásával. A képviselő-testület tagjai egyhavi tiszteletdíjukat ajánlották fel.

Az emlékmű visszaállításának költsége: 2.486.820 Ft. Az Országzászló 30 q süttői mészkőből készült, a kivitelező a Harangi Bt. Volt, Petrikovics Lajos vezetésével. Az alapozást, a beton talapzat készítését helyi lakosok végezték el, és az 1925-ben felavatott trianoni emlékművet is felújították.

A derecskei Országzászlónak két lobogója készült, egy hétköznapi, amelynek mérete 100x190 cm, a másik zászlót ünnep- és emléknapokon kerül felvonásra, egyébként a református templomban található. Ennek méretei: 130x230 cm.

Az újraállított Országzászló avatóünnepségére 2011. június 4-én került sor, az ünnepség részeként 28, Nagyváradról, Hegyközcsatáriból, Hegyköztóttelekről, Szilágysomlyóról érkezett magyar tett ünnepélyes állampolgársági esküt. Ezt követően ünnepi istentiszteletre került sor a református templomban, majd a hímzett, koronás, címeres zászlót a Szivárvány Hagyományőrző Egyesület tagjai vitték ki a templomból, a Barátság Vadásztársaság tagjai húzták fel, majd eresztették félárbocra a lobogót. Az Országzászlót Varga Zoltán református tiszteletes áldotta meg, Spillinger Ferenc római katolikus pap szentelte fel. Bakó István polgármester avatóbeszédét követően a nap folyamán állampolgársági esküt tett magyar állampolgárok az ünnepségen résztvevők előtt megismételték esküjüket. Katonáné Ferencz Éva Sajó Sándor Magyarnak lenni című versét szavalta el, majd Meleg Vilmos nagyváradi színművész osztotta meg gondolatait, érzéseit a jelenlévőkkel. A koszorúk elhelyezését követően az ünnepi lobogót a hétköznapira cserélték.

 

Szent István király szobor

 

A református és katolikus templom között kialakított kis dísztéren található a Szent István király szobor. A millennium tiszteletére Derecske Város Önkormányzata méltó emléket kívánt hagyni az utókornak. Ennek érdekében döntött a Képviselő-testület arról, hogy Szent István szobrot állíttat a két templom közötti parkba. 

 

Az egészalakos szobrot 2001. augusztus 18-án avatták fel, melyet Sebestyén Sándor nyíregyházi szobrász készített. Az avató ünnepségen a szobrot Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint Csató István polgármester leplezte le. A 220 centiméter magas, 80 centiméteres, sötétzöld gránitkockán álló bronzszobrot Fazakas Sándor református lelkipásztor és Spillinger Ferenc római katolikus esperes áldotta meg, illetve szentelte fel.

 

A kemény, határozott, bizakodó jellemnek ábrázolt államalapítót magasba emelt karddal ábrázolja a szobrász. Másik kezében országalma helyett egy templomot tart. Kardjának egy része - többszöri rongálás miatt - régóta hiányos volt. Ennek kijavítására és megerősítésére 2019 nyarán került sor. Sebestyén Sándor alkotását Varga Imre karcagi bronzöntő újította fel. 

 

Megosztás közösségi oldalakon
cloud Időjárás
Facebook oldalunk
Kiadványaink
YouTube csatorna
Hirdetés