Derecskei kunhalmok

Derecskei kunhalmok

 

Helyi érték besorolása: Derecskei kunhalmok

Helyi érték besorolása: Természeti környezet

Készítette: Hokné Zákány Marianna

Megyénk, így Derecske területén is épp úgy, mint a Tiszától keletre bárhol, az alföldi síkságot kisebb-nagyobb halmok (kurgánok) vagy, ahogy régen nevezték őket kunhalmok, földpiramisok teszik változatossá. A kunhalom kifejezés a XIX. században nyelvújítás hatására született, mesterségesen képzett szó, Horvát István (1784-1846) nyelvész-történésztől származik. Az elnevezés abból a meggyőződésből fakadt, hogy ezeket az emberkéz alkotta halmokat a betelepülő kunok hozták létre. A kunhalom szó a nép körében nem volt ismert és földrajzi névként sem használták. Mint szakkifejezés honosodott meg nyelvünkben, azonban mára általánossá és ismertté vált a köznyelvben is. 

 

Halmaink az Alföld felbecsülhetetlen kultúrtörténeti kincsei, a puszták élő műemlékei. Olyan régészeti lelőhelyek, melyekhez történeti mondák, néphagyományok, hiedelmek fűződnek, nevük régi falvak, események, növények, állatok,személyek emlékét őrzi, lejtőiken értékes növénytársulások húzódnak meg, hajdani vizeket, utakat kísérnek, régi határok nyomvonalai haladnak át rajtuk, emellett a táj szerves részei. Mélyük és az alattuk konzervált rétegek komplex vizsgálata az őskörnyezet növény- és állatvilágát, földtani képződmények történetét, eltemetett talajok fejlődésének útjait tárják fel. 

 

Ilyen halmok Magyarország szinte minden táján előfordulnak, és korántsem korlátozódnak a kun szállásterületre. Egy évszázaddal ezelőtti összegzésében Kozma Béla (1910) a Kárpát-medencében előforduló halmok számát 1.200 darabra tette, ezzel szemben levéltári dokumentumok, kéziratos térképek mintegy 40.000-re is teszik a történelmi Magyarország területén előforduló halmok számát. Az Alföldön különösen sokat találunk közülük, amelyek még egy évszázada is remek tájékozódási pontként szolgáltak a korabeli térképészeknek, az átmasírozó katonaságnak, utazóknak. Ma is a földmérési alappontok gyakori helyei.

 

Az l996-ban jóváhagyott természetvédelmi törvényünk megteremtette halmaink védelmének jogi feltételeit. Hatálybalépése óta ex lege, azaz a törvény erejénél fogva védett, országos jelentőségű védett természeti területnek minősül valamennyi kunhalom és földvár. A törvény a védett természeti területeken belüli kunhalmokat és földvárakat természeti emlék kategóriába sorolja. Egy későbbi, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi törvényben foglaltak alapján ugyancsak a törvény erejénél fogva állnak általános védelem alatt. Ez utóbbi törvény rendelkezik arról is, hogy a kulturális örökségvédelmi hatóság a természetvédelmi őrszolgálat közreműködésével gondoskodik a régészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatokról.  A kiemelkedő történeti és kulturális jelentőségűek külön jogszabály alapján védett vagy fokozottan védett régészeti lelőhelyekké is nyilváníthatóak.

 

A kunhalmokat, illetve természet- és tájvédelmi jelentőségüket, értékeiket sajnos napjainkban is komolyan veszélyezteti a legtöbb esetben tudatlanságból, a természeti és kultúrtörténeti értékek iránti közömbösségből adódó, vagy szándékos károkozás.

Ismert Derecskei halmok a mellékelt térkép alapján:


1. Kápolnás halom

 

Fekvése: Derecske, a sáránd - derecskei vasútvonal K-i oldalán közvetlenül a derecskei Újtelep É-i sarkától ÉK-re 700 méterre, a derecskei vasúti állomástól ÉK-re 1.2 km-re. 

Magassága: 108 méter 

Régészeti adatok: Feltáratlan. 

Irodalom: az 1943-as katonai térkép. 

 

2. Botos halom

 

Fekvése: Derecske, a község központjától Ny-ra 4 km-re. 

Magassága: 106 méter 

Régészeti adatok: Feltáratlan. 

Irodalom: Nincs. 

 

3. Kerekes domb

 

Fekvése: Derecske, a község központjától DNy-ra 7.2 km-re, a derecske-földesi út É-i oldala mellett, attól 100 méterre. 

Magassága: 103 méter.

Régészeti adatok: Feltáratlan. 

Irodalom: 1943-as 1:50 000-es katonai térkép.

 

4. Inke domb, Kődomb, vagy Sámson domb

 

Fekvése: Derecskétől DNy-ra, a Kálló-ér zugában. 

Régészeti adatok: Inke falu mellett. Az újabb kutatások során kora rézkori telepnyomokat találtak. 

Irodalom: Sőregi Napló, 1938. november 12. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza A—Cs (Bp., 1963) 627. Makkay J.: DMÉ 1948—56. (Debrecen, 1957) 35. 

 

5. Kis Radó hegy

 

Magassága: nincs meghatározva 

Régészeti adatok: Feltáratlan. 

Irodalom: Nincs. 

 

6. Lyukas Domb

 

Magassága: nincs meghatározva 

Régészeti adatok: Feltáratlan. 

Irodalom: Nincs. 

 

7. Sátor-domb

A Sátor- dombot egyes források kunhalomként tartják számon, míg mások nem. Ez az egyetlen olyan Derecskéhez köthető halom, amelyhez történet is fűződik. 

Magassága: 116 m. 

A halom a város délkeleti részén, a derecskei Kálló kanyarulatában található. A néphagyomány szerint „a hajdúk sátoroztak itt, amikor várták a törököket.” Derecske határában levő u. n. Sátordombról a néphagyomány azt állítja, hogy ott állott a török világban a török vezér sátra. A néphagyomány szerint abban az időben török katonák emelték, valószínűleg vezéri sátordombnak. A monda szerint mindegyik török katona csak egy sipkával hozott hozzá földet, mégis egész halom gyűlt össze, annyian voltak. 

Névváltozata: Sátor-halom. 1751: Sátor halom, 1783: Sátor halom, 1856: Saterhalom, 1884: Sátor domb, 1981: Sátor-domb.

Botos domb

Inke domb

 

Megosztás közösségi oldalakon
cloud Időjárás
Facebook oldalunk
Kiadványaink
YouTube csatorna
Hirdetés