Responsive image


A testületi szerv döntései előkészítésének rendje

Feltöltve: 2016-03-02 17:25:58

Derecske Város Önkormányzata Képviselő – testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelete alapján a testületi szerv döntései előkészítésének a rendje:

 

7. §

 

(1) A Képviselő-testület félévenként jóváhagyott ülésterv szerint végzi munkáját.

(2) Az üléstervet minden év január 31-ig, illetve június 30-ig a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.

(3) Az ülésterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

a) települési képviselőktől,

b) a Képviselő-testület bizottságaitól,

c) bizottságok nem képviselő tagjaitól,

d) jegyzőtől, aljegyzőtől,

e) a Derecskei Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) osztályvezetőitől,

f) önkormányzati intézmények vezetőitől,

g) roma nemzetiségi önkormányzat testületétől,

h) a városi közszolgáltatást nyújtó szervek vezetőitől,

i) civil szervezetektől.

(4) Az ülésterv-javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokairól.

(5) Az ülésterv tartalmazza:

  1. a Képviselő-testület ülésének tervezett időpontjait és napirendjét,

  2. a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét,

  3. a tervezett napirendi pontot véleményező bizottság(ok) megjelölését,

  4. a tervezett napirendi ponthoz meghívandók felsorolását.

 

II. Fejezet

 

Előterjesztések

 

8. §

 

(1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

a) érdemi döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányul,

b) beszámoló jellegű anyag valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről,

c) tájékoztató jellegű anyag, amely tudomásulvételt igényel.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában írt előterjesztésre jogosultak:

a) polgármester és alpolgármesterek,

b) a témakör szerint illetékes bizottság,

c) bármelyik települési képviselő,

d) a jegyző.

(3) Az előterjesztések valamennyi típusa csak az adott témában érintett bizottság(ok) véleményének és a jegyző jogszerűségi észrevételének ismeretében tűzhető napirendre.

(4) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést az (5) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani.

(5) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendi pontok közé. Szóbeli előterjesztésnek kell tekinteni a testületi ülés napján kiosztott írásos előterjesztést is. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

(6) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

  1. a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,

  2. az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásának állását,

  3. a jogszabályi felhatalmazást,

  4. több döntési változat esetében az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható következményeket,

  5. a költségkihatásokat,

  6. a határozati javaslatot, vagy rendelet-tervezetet.

 

Az előterjesztés benyújtása

 

9. §

 

Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 8. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki vizsgálja a döntéstervezetek jogszerűségét és gondoskodik valamennyi anyag kézbesítéséről a 16. § szerint.

 

Az előterjesztés tartalmi és formai követelményei

 

10. §

 

(1) A Képviselő-testület, illetve a bizottság elé kerülő előterjesztés általában két részből áll:

a) a tárgy- és a helyzetelemzésből, a döntési javaslat indokolásából, a mindezekhez csatolt mellékletekből, valamint

b) a döntési javaslatból (rendelet-tervezet vagy határozati javaslat).

(2) Amennyiben az önkormányzat vagyonával való rendelkezés, vagy az általa kiírt pályázat megtárgyalása kerül napirendre, és a napirend nyilvános megtárgyalása üzleti érdeket sértene, úgy a napirend előterjesztője – a polgármester egyetértésével – zárt ülés tartására tehet javaslatot.

(3) Az előterjesztést A/4-es nagyságban, normál sortávú, 12-es betűnagysággal kell készíteni.

(4) Az előterjesztésen az aláírás s.k. jelölésű is lehet. Bélyegzőnyomatot minden esetben alkalmazni kell.

 

Az előterjesztés első részének tartalmi követelményei

 

11. §

 

Az előterjesztés első részének tartalmaznia kell az alábbiakat:

a) Foglalkozott-e a testület korábban az adott tárgykörrel, s ha igen, mikor, milyen határozatot hozott. Értékelni kell a döntés hatását, a végrehajtás esetleges akadályait, hiányosságait, a végrehajtás elmaradásának okait elemezve.

b) Utalni kell az előterjesztés tárgyára vonatkozó legfontosabb jogszabályokra és a testületi határozatokra, a végrehajtás érdekében teendő intézkedésekre.

c) Értékelni és elemezni kell a tárggyal kapcsolatos – és a döntés szempontjából jelentős – tényeket, követelményeket, összefüggéseket, mérlegelve a döntés várható társadalmi, gazdasági és politikai hatását is.

d) Térjen ki az előkészítés során végzett összehangoló munkára, a közreműködő szervek és személyek (bizottság, képviselő) álláspontjának ismertetésére.

e) A határozati javaslat indokolását, illetve esetleges mellőzésének okait az előterjesztés első részébe kell foglalni.

f) Külön figyelmet kell fordítani a képviselő-testület által már elfogadott fontosabb tervek (pl. a gazdasági program, koncepciók stb.) megvalósulására.

 

Az előterjesztés második részének tartalmi követelményei

 

12. §

 

Az előterjesztés második részével kapcsolatos követelmények az alábbiak:

a) A döntési javaslatok logikusan épüljenek az előterjesztés első részének megállapításaira, azok alapján, azokkal összhangban szabják meg a feladatot.

Szabatosan, pontosan és tömören – az általánosság kerülésével – fogalmazzák meg az elérendő célt.

b) Ha indokolt, javasolni kell a korábbi testületi határozat(ok) módosítását, kiegészítését vagy hatályon kívül helyezését.

c) Az előterjesztés tárgyától, illetőleg jellegétől függően (különösen, amikor a döntéssel elérni kívánt célnak több megoldási lehetősége van) két, vagy több változatban kell a határozati javaslatot kidolgozni.

d) A többváltozatú (alternatív) döntési javaslatokat egymástól világosan elkülönítve kell megfogalmazni.

e) A határozati javaslat tartalmazza a végrehajtási határidő és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

f) A végrehajtás határidejét naptári napban, határnap megjelölésével, vagy – egy éven túli folyamatos feladat meghatározásakor – folyamatos jelöléssel kell előírni. Amennyiben a végrehajtásra rendelkezésre álló időtartam, vagy határnap a határozati javaslat szövegébe beépítésre került, a határidő megjelöléseként az „értelemszerűen” kifejezés is használható.

g) A felelős és határidő megjelölés elhagyása csak abban az esetben lehetséges, ha tájékoztató jellegű, további intézkedést nem igénylő napirendi pontról van szó.

h) Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslat teljes szövegét kell írásban kidolgozni.

 

A határozatok végrehajtásának rendje

 

13. §

 

(1) Az elfogadott Képviselő-testületi határozatokat a felelősként megjelölt személy köteles végrehajtani.

(2) A határozatok végrehajtásáról azok határidejének lejártát követően minden negyedév harmadik hónapjában tartandó testületi ülésre jelentést kell készíteni.

(3) A végrehajtásról szóló jelentést a jegyző állítja össze. A jelentéseket a határozat számának megjelölésével röviden kell megszövegezni. Bevezetőként utalni kell a határozat rendelkezésére. Be kell számolni a végrehajtás eredményéről, a szükséges mértékben módjáról is. Ha a végrehajtásnak akadálya volt, ismertetni kell annak indokát. A jelentésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a Képviselő-testület a végrehajtást érdemben értékelhesse.

(4) A határozatok naprakész nyilvántartásáról a jegyző felelős.

(5) A határozatot a – jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül – a jegyző küldi meg a végrehajtásért felelősnek.

 

Ajánló












Ajánlatunk

Responsive image

Facebook