Responsive image


Eljárási szabályok

Feltöltve: 2016-03-02 17:32:34

Derecske Város Önkormányzata Képviselő – testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelete alapján a testületi szerv döntéshozatalának eljárási szabályai, üléseinek helye, ideje, nyilvánossága, döntései:

 

III. Fejezet

 

A Képviselő-testület ülései

14. §

 

(1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A Képviselő-testület a (4) bekezdés kivételével havonta ülést tart az általa elfogadott ülésterv (rendes ülés) szerint, illetve szükséges szerint (rendkívüli ülés) ülésezik.

(3) A Képviselő-testület az üléstervben elfogadott napirendek alapján minden hónap utolsó csütörtök napján 15.00 órakor kezdi meg ülését és azt a tárgyalandó napirendekre tekintettel a Képviselő-testület döntése alapján legkésőbb 20.00 óráig fejezi be. Amennyiben a Képviselő-testület 20.00 óráig nem végzett az adott napirendi pontok megtárgyalásával, úgy ülését külön összehívás nélkül 7 napon belül az ülést vezető bejelentése alapján folytatja (folytatólagos ülés).

(4) A Képviselő-testület minden év augusztus hónapjában nyári szünetet tart.

(5) A Képviselő-testület üléseit a Hivatal Dísztermében, vagy kistárgyaló termében tartja, meghatározott feltételek esetén lehetséges más helyen történő ún. kihelyezett ülés tartása.

 

A Képviselő-testület alakuló ülése

15. §

 

(1) A Képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) Az alakuló ülésen

a) a Képviselő-testület meghallgatja a Választási Bizottság önkormányzati választásról szóló tájékoztatóját,

b) a Választási Bizottság elnöke átadja a képviselők megbízólevelét,

c) a testület tagjai (képviselők) a Választási Bizottság elnöke előtt esküt tesznek,

d) a polgármester esküt tesz a megalakult képviselő-testület előtt, majd ismerteti programját,

e) a képviselő-testület megállapítja a polgármester illetményét és költségtérítését,

f) a képviselő-testület megválaszthatja az alpolgármestert/alpolgármestereket, megállapítja a tiszteletdíját és költségtérítését,

g) felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét.

 

A rendes ülés összehívása

16. §

 

(1) A Képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni, amelynek tartalma

– az ülés helye és időpontja

– a javasolt napirendi pontok

– a napirend előadójának neve és beosztása

– utalás az előterjesztés szóbeli jellegére

(2) A Képviselő-testületi ülés meghívója és az előterjesztések érintettekhez történő eljuttatásának rendje:

a) a települési képviselőknek:

- CD lemezen vagy írásban

- technikai üzemzavar esetén papír alapon helyi kézbesítő útján, az ülést megelőzően 7 nappal kell megküldeni;

b) a bizottságok nem képviselő tagjainak:

- papír alapon, helyi kézbesítő útján olyan időpontban kell eljuttatni, hogy azokat a Képviselő-testületi ülés előtt legalább 7 nappal kézhez kapják

- önkormányzati tulajdonú notebookot használók esetén az a) pontban meghatározottak szerint

c) a tanácskozási joggal meghívottak, valamint azoknak, akik jelenlétét a polgármester indokoltnak tartja:

- papír alapon, helyi kézbesítő útján olyan időpontban kell eljuttatni, hogy azokat az ülés előtt legalább 7 nappal kézhez kapják.

(3) A nyilvános ülés meghívóját és anyagát Derecske város hivatalos honlapján közzé kell tenni.

 

A rendkívüli ülés összehívása

17. §

 

(1) A Képviselő-testület ülését össze kell hívni:

  1. a települési képviselők egynegyedének,

  2. a Képviselő-testület bizottságának,

  3. a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.

 

(2) A polgármester indokolt esetben összehívhat rendkívüli képviselő-testületi ülést.

(3) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

(4) A polgármester az indítványban megjelölt időpontban, de legkésőbb az indítvány benyújtását követő 15 napon belül köteles a Képviselő-testület ülését összehívni. A meghívóban – a 16. § (1) bekezdésében foglaltakon túl – meg kell jelölni a soron kívüli ülés összehívásának indokát.

(5) A meghívót legalább az ülés megkezdése előtt 2 nappal kézbesíteni kell. Rendkívüli esetben a meghívás rövidebb úton is történhet (pl. Telefon).

 

Az ülések nyilvánossága

20. §

 

(1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) Az ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés, valamint Derecske város hivatalos honlapja útján tájékoztatni kell.

(3) Az előterjesztések előzetes megismerésének lehetővé tétele érdekében – a zárt ülési előterjesztések, valamint a 10. § (2) bekezdés szerinti esetek kivételével – valamennyi előterjesztést Derecske város hivatalos honlapján közzé kell tenni.

(4) Az ülésen megjelent állampolgároknak az ülést levezető kérdést, hozzászólást engedélyezhet.

(5) A helyi – esetleg megyei vagy országos – sajtó, rádió, televízió a nyilvános ülésről beszámolót (összefoglalót) készít(het).

 

21. §

 

(1) A Képviselő-testület

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén; az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés, az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

A zárt ülésre vonatkozó, minősített többséggel meghozott testületi döntést a szavazati arányok feltüntetésével határozatba kell foglalni.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti témában zárt ülés elrendelésére bármely képviselő javaslatot tehet.

(3) A zárt ülésen hozott döntésekről – az ülést követő 15 napon belül – a polgármester a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló rendelkezések figyelembe vételével a hivatalos honlap útján tájékoztatja a város polgárait.

 

A Képviselő-testület üléseire meghívandók köre

22. §

 

(1) A Képviselő-testület nyilvános ülésére tagjain, a jegyzőn és az aljegyzőn kívül meg kell hívni

a) teljes körű tanácskozási joggal:

– a roma nemzetiségi önkormányzat elnökét

b) adott napirendre vonatkozó tanácskozási joggal:

– Képviselő-testület bizottságainak nem képviselő tagjait,

– a könyvvizsgálót,

– a Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

– az érintett társadalmi szervezetek képviselőjét,

– azt a személyt, szervezet vezetőjét, képviselőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges.

(2) Tanácskozási joggal, vagy anélkül meg kell hívni azokat is, akiknek az ülésen való részvételét a polgármester szükségesnek tartja.

(3) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén a Hivatal szervezeti egységeinek vezetői, a Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A roma nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

 

A Képviselő-testület ülésének napirendje

23. §

 

(1) A Képviselő-testület ülésének napirendjére és a tárgyalás sorrendjére a levezető elnök tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a Képviselő-testület állapítja meg. A napirendi pontokat a Képviselő-testület az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

(2) A napirend elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A napirendi pont elhalasztását bármely települési képviselő indítványozhatja, amelyről a Képviselő-testület -- az elhalasztás indokolását követően -- vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

 

A tanácskozás rendje

24. §

 

(1) A Képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a Képviselő-testület ülését. Akadályoztatása esetén az ülést a polgármester által kijelölt alpolgármester (a továbbiakban: ülést vezető) hívja össze és vezeti.

A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályozásuk esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti, valamint ellátja a Képviselő-testület és az Önkormányzat képviseletét.

Az ülést vezető munkáját a jegyző segíti.

(2) Az ülést, az ülést vezető nyitja meg, majd ezt követően megállapítja a határozatképességet, amelyet az egész ülés tartama alatt folyamatosan ellenőriz.

Az ülést vezető:

  1. határozatképesség esetén javaslatot tesz az ülés napirendjére,

  2. előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a szóbeli előterjesztésekről,

  3. napirendi pontonként, a vita megnyitása előtt megadja a lehetőséget, hogy az adott napirendi pont előadójához a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhessenek,

  4. napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát,

  5. szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

  6. hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót,

  7. tárgyalási szünetet rendelhet el.

(3) Minden jelenlevő köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani és a részére kijelölt helyen tartózkodni.

(4) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülést vezető feladata.

Az ülést vezető

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, valamint aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ;

b) megvonja a szót a hozzászólótól, ha a második felszólítás is eredménytelen volt; akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra;

c) rendre utasítja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít;

d) ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót, és a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz arról, hogy az érintett személy a továbbiakban részt vehet-e a tanácskozáson.

(5) A (4) bekezdés d) pontja képviselővel szemben nem alkalmazható.

(6) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendreutasítja a nyilvános ülésen megjelent állampolgárokat. Ismétlődő rendzavarás esetén, vagy ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülés vezetője az ülést határozott időre félbeszakíthatja, illetve bezárhatja.

(7) Az ülést vezetőnek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

 

A felszólalások típusai

25. §

 

A Képviselő-testületi ülésen elhangzó felszólalások típusai:

a) a napirendhez kapcsolódó kérdés és hozzászólás,

b) kérdés,

c) interpelláció, kérdés, közérdekű bejelentés, javaslat,

d) személyes megjegyzés.

 

Napirendek megtárgyalásának szabályai

26. §

 

(1) Az ülést vezető minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, de javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását is.

(2) Az önkormányzati rendelet-tervezetek tárgyalása – a Képviselő-testület esetenkénti döntésétől függően – történhet paragrafusonként, fejezetenként, illetőleg az egész tervezetre kiterjedően.

(3) Napirendi pontonként a napirendi pont előterjesztője vagy előadója, erre irányuló kérés vagy igény esetén, vagy a lakosság tájékoztatása érdekében ismerteti az írásbeli előterjesztést, illetve azt kiegészítheti legfeljebb 3 perc időtartamban.

(4) Az első hozzászólás joga az előterjesztést előzetesen véleményező illetékes bizottságok elnökeit illeti meg, legfeljebb 5 perc időtartamban.

(5) Az előadóhoz a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek maximum 2 perc időtartamban, amelyre a vita előtt kell a megkérdezettnek maximum 5 perc időtartamban választ adni.

(6) A válaszadást követően az ülést vezető megnyitja a napirend felett a vitát. A vita során a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak véleményüket vagy javaslatukat magában foglaló hozzászólásra jogosultak. Az első hozzászólás ideje legfeljebb 3 perc, a másodszori hozzászólásé 2 perc, ismételt szó kérés esetén a Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül hozott döntésével engedélyezhet még egyszeri 1 perces hozzászólást.

(7) Ha a napirendhez már több felszólaló nincs, a polgármester lehetőséget ad az előadónak – legfeljebb 3 perc időtartamban – az elhangzottak véleményezésére, majd a vitát lezárja.

 

27. §

 

(1) A polgármester a vita lezárását követően összefoglalja az elhangzottakat.

(2) A határozati javaslatot az előterjesztő, a módosító javaslatot pedig a képviselő a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.

(3) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben törvényességi észrevételt kíván tenni.

 

Interpelláció, kérdés, közérdekű bejelentés, javaslat

28. §

 

(1) A települési képviselő a testület rendes ülésén – a napirendek lezárása után – a polgármestertől, az alpolgármesterektől, a bizottságok elnökeitől, valamint a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) Felvilágosítás kérés (közérdekű kérdés) minden olyan – képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre vonatkozó – tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe, és amely nem kapcsolódik az ülés napirendjének témaköreihez.

A megkérdezett a kérdésre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban ad érdemi választ.

(3) Az interpellációt és a kérdést a Képviselő-testület ülését megelőző nap 12.00 óráig írásban kell benyújtani a Hivatal Jogi és Igazgatási Osztályán.

(4) Az írásban benyújtott interpelláció és a kérdés válaszadására rendelkezésre álló időtartam témánként maximum 5 perc.

(5) Az interpellációra és a kérdésre adott válasz elfogadásáról az interpelláló, illetve kérdést feltevő képviselő nyilatkozik. Amennyiben nyilatkozata nemleges, azt egy percben megindokolhatja, e nyilatkozatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. Ha a Képviselő-testület sem fogadja el a választ, megbízza a tárgy szerint illetékes bizottságát az ügy kivizsgálásával. Nem utalható további kivizsgálásra azon interpelláció, illetve kérdés, mely költségvetési forrás hiánya miatt nem valósítható meg.

(6) Az interpellációkról és a kérdésekről a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.

(7) A települési képviselő az interpellációk és kérdések elhangzása után közérdekű bejelentéseket, javaslatokat tehet, témánként 1 perces időtartamban.

 

Személyes megjegyzés

29. §

 

(1) A Képviselő-testület ülésén az a képviselő és tanácskozási joggal résztvevő tehet személyes megjegyzést, aki a vita során az őt méltatlanul ért kritikát kívánja kivédeni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni. A személyes megjegyzést – legfeljebb 2 perces időtartamban – a vita lezárását megelőzően lehet megtenni az követően, hogy az ülés vezetője bejelenti a vitát lezáró szándékát.

(2) Személyes megjegyzést ugyanaz a személy – ugyanazon napirend kapcsán és ugyanabban a tárgyban – az ülésen csak egy alkalommal tehet.

 

IV. fejezet

 

A döntéshozatal szabályai

30. §

 

(1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.

(2) Ha a Képviselő-testület ülése az ülésezés folyamán válik határozatképtelenné, úgy az ülésvezető legfeljebb 30 percre az ülést felfüggesztheti. Határozatképessé válás esetén az ülést tovább kell folytatni.

(3) A képviselők igenlő vagy ellenszavazattal, illetőleg tartózkodással vehetnek részt a szavazásban.

(4) A döntés meghozatalához a minősített többségre (megválasztott képviselők több mint felének (5 fő) egybehangzó szavazata) való konkrét utalás hiányában a jelenlevő képviselők több mint felének egybehangzó szavazata (egyszerű többség) szükséges.

(5) Minősített többség szükséges az alábbi ügyek eldöntéséhez

a) a rendeletalkotáshoz,

b) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, vezetői megbízáshoz,

c) önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz,

d) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz,

e) intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszűntetéséhez,

f) a képviselők döntéshozatalból való kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához,

g) a képviselői megbízás megszűnéséről való döntéshez,

h) zárt ülés elrendeléséhez,

i) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,

j) alpolgármesterek megválasztásához,

k) a képviselő-testület költségvetésének megállapításához, módosításához, zárszámadásának elfogadásához, a gazdasági programjának elfogadásához,

l) a településrendezési terv elfogadásához,

m) közalapítvány létrehozásához, közalapítványi forrás átvételéhez és átadásához,

n) kötvénykibocsátáshoz, hitelfelvételhez, kölcsönfelvételhez vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvételéhez, átadásához,

o) az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek alapításához, használatuk szabályozásához, kitüntetések, elismerő címek adományozásához,

p) helyi népszavazás elrendeléséhez,

q) a képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,

r) a bizottság elnökének és tagjának visszahívásához,

s) közterület elnevezéséhez, köztéri szobor, műalkotás állításához,

sz) az Önkormányzat tulajdonosi érdekeltségébe tartozó gazdasági társaság vonatkozásában a Ptk. szerint meghatározott döntések meghozatalához,

t) helyi közügy önálló megoldásának vállalásához, illetőleg arról történő lemondáshoz,

u) továbbá minden kérdésben, ahol a minősített többséget törvény előírja.

(6) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(7) A települési képviselő amennyiben a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettséget elmulasztja, úgy a döntéshozatalból ki kell zárni.

 

A szavazás módja

31. §

 

(1) Szavazni személyesen kell.

(2) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt vagy titkos szavazással hozza. Nyílt szavazás a névszerinti szavazás is.

(3) A szavazás módját – ha törvény másként nem rendelkezik – képviselői kezdeményezés alapján meg lehet változtatni.

 

32. §

 

(1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Az ülést vezető a vita lezárása után elsőként a módosító indítványokat teszi fel szavazásra, majd az elfogadott módosító javaslatokkal értelemszerűen kiegészített eredeti javaslatot.

Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy azt valamelyik képviselő kéri, az ülést vezető a szavazást köteles megismételni.

(3) A nyílt szavazás eredményét az ülést vezető állapítja meg. Megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát. A képviselő kérésére saját szavazatának tényét név szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, ha azt az érintett képviselő kéri.

 

33. §

 

(1) A Képviselő-testület név szerint szavaz a települési képviselők egynegyedének indítványára.

(2) A Képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el, ha a törzsvagyon körébe tartozó korlátozottan forgalomképes tulajdon elidegenítéséről, megterheléséről, hitel felvételéről, a ciklus időszakára szóló program elfogadásáról szóló döntés meghozatalához.

(3) A névszerinti szavazásnál a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok névjegyzékét, akik nevük elhangzása után „igen”-nel, vagy „nem”-mel, illetve „tartózkodom”-mal szavaznak. A szavazás a névjegyzék felolvasása és a válaszok megadása után befejeződik. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

(4) A névszerinti szavazás eredményét tartalmazó névjegyzéket két példányban -- az ülés elnöke és a jegyző aláírása, valamint két települési képviselő által történő hitelesítés után -- az eldöntött kérdésre utalással a Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv első és második példányához kell csatolni.

 

34. §

 

(1) Titkos szavazást lehet tartani mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést kell tartani, illetve zárt ülés tartható. A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester vagy bármelyik települési képviselő. A titkos szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A Képviselő-testület tagjai sorából egyszerű szótöbbséggel elnökből és két tagból álló szavazatszámláló bizottságot választ a titkos szavazás lebonyolítására, eredményének megállapítására. A bizottság elnökének és tagjainak személyére a polgármester, valamint a települési képviselők tehetnek javaslatot.

(3) A titkos szavazás zárt borítékba helyezett szavazólapon (esetleg szavazóhelyiségben) és urna igénybevételével történik.

(4) A Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz a szavazólapra felkerülő jelöltek személyéről. Érvényesen szavazni a szavazólapon a jelölt neve mellett elhelyezett körben két egymást metsző vonallal lehet.

Érvénytelen az a szavazat, amelyik nem tartalmaz szavazatot, vagy a szavazás által eldönteni kívánt ügyre irányadó jogszabályba foglaltnál több szavazatot tartalmaz.

(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát, majd a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:

-- a szavazás helyét és idejét,

-- a bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

-- a szavazás eredményét,

-- a jegyzőkönyvvezető nevét,

-- a bizottság minden tagja és a jegyzőkönyvvezető aláírását.

(6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a testületnek jelentést tesz.

(7) A titkos szavazással hozott döntést a Képviselő-testület határozatba foglalja.

 

Szavazategyenlőség

35. §

 

(1) Szavazategyenlőség áll fenn akkor, ha

a) nyílt szavazásnál az igen és nem szavazatok száma megegyezik;

b) titkos szavazásnál a javaslat mellett és ellene leadott szavazatok száma megegyezik.

(2) Nyílt és titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást szükség szerinti számban meg kell ismételni. Ismétlődő szavazategyenlőség esetén a Képviselő-testület a következő ülésén újból határozhat.

 

A Képviselő-testület döntései

36. §

(1) A Képviselő-testület döntése:

  1. önkormányzati rendelet,

  2. határozat,

 

Határozathozatal

37. §

 

(1) Az ülést vezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy először elhangzásuk sorrendjében a módosító javaslatokról kell dönteni.

(2) A Képviselő-testület határozata tartalmazza a Képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét, továbbá a végrehajtásért felelős megnevezését.

(3) A Képviselő-testület az ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, külön határozat meghozatala nélkül dönt:

  1. ügyrendi kérdésekben,

  2. feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztésben,

  3. tájékoztató anyagokról,

  4. a határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat, kiegészítő, módosító indítványok esetén.

 

A rendeletalkotás

38. §

 

(1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendelet alkotását (módosítását, hatályon kívül helyezését) kezdeményezheti

-- a polgármester,

-- a képviselő,

-- a képviselő-testület bizottsága,

-- a jegyző,

-- az erre irányuló népi kezdeményezés.

(3) A képviselő, a bizottság, illetve a népi kezdeményezést szervezők az indítványt a polgármesterhez írásban nyújtják be. A polgármesternek, vagy a jegyzőnek az indítványt közvetlenül a Képviselő-testülethez kell írásban benyújtaniuk.

 

39. §

 

(1) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. Az önkormányzati rendelet egységes szerkezetbe foglalásáról – a módosítással egyidejűleg – a jegyző gondoskodik.

(2) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Az önkormányzati rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján ki kell hirdetni. A kihirdetés időpontja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja. A közszemlére tételt a rendelet eredeti példányára fel kell jegyezni.

(4) A rendeletet a városi könyvtárban történő elhelyezéssel, valamint a hivatalos honlapon történő közzététellel is ismertetni kell a lakossággal.

 

A képviselő-testületi döntések jelzése, nyilvántartása

40. §

 

(1) A Képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan növekvő sorrendben arab sorszámmal, törve az évszámmal és zárójelben feltüntetve a kihirdetés napját (hónapot római számmal, a napot arab számmal) kell ellátni. Ezt „önkormányzati rendelete” megjelölést kell alkalmazni, mely után meg kell fogalmazni a rendelet tárgyát.

(2) A Képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan növekvő sorrendben arab sorszámmal, törve az évszámmal és zárójelben az ülés napjának megfelelő dátumozással (hónapot római számmal, a napot arab számmal) kell ellátni. Ezt követően „KT” számú határozat” szövegrészt kell feltüntetni.

(3) A rendeletekről és határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyekről a jegyző gondoskodik.

(4) A határozatokat jegyzőkönyvi kivonat formában az érintetteknek meg kell küldeni.

 

A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvezése

41. §

 

(1) A Képviselő-testület ülésein elhangzottakat hangfelvételen kell rögzíteni.

(2) A képviselő-testületi ülésről 3 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, ebből:

a) az eredeti példányt a jegyző kezeli, melyet évente be kell köttetni,

b) egy példányt meg kell küldeni 15 napon belül a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalnak,

c) egy példányt – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – a városi könyvtár részére kell megküldeni.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza

  1. a testületi ülés helyét és időpontját,

  2. a megjelent önkormányzati képviselők nevét, létszámát (önkormányzati képviselők esetében a később érkező, illetve az ülés bezárása előtt távozó önkormányzati képviselő nevét, a távozás tényét, a jelenlévő önkormányzati képviselők létszámát),

  3. meghívottak nevét, megjelenésük tényét,

  4. a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat, az előadók nevét és beosztását,

  5. az előterjesztéseket,

  6. napirendenként a szóbeli előterjesztéseket, az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásukat, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét,

  7. a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,

  8. a döntéshozatalban feltett döntési javaslat pontos tartalmát,

  9. a döntéshozatalban résztvevők számát,

  10. a döntéshozatalból kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát,

  11. a szavazás számszerű eredményét,

  12. a hozott döntéseket,

  13. az ülésen elhangzott kérdéseket, interpellációkat, közérdekű bejelentéseket, javaslatokat és egyéb felszólalásokat,

  14. a polgármester esetleges intézkedéseit,

  15. a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,

  16. az ülésen történt fontosabb eseményeket

(4) A Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel bármely képviselő indítványára dönthet arról, hogy valamely hozzászólás szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe. A szó szerinti jegyzőkönyv elkészítéséért a jegyző felel.

(5) A hozzászóló és indítványtevő – a testület hozzájárulása nélkül – kérheti az általa elmondottak szó szerinti jegyzőkönyvbe foglalását.

(6) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) meghívó,

b) jelenléti ív,

c) a névszerinti szavazásról készült névsor,

d) írásbeli előterjesztések,

e) az írásban benyújtott hozzászólások, interpellációk, kérdések,

f) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevétele.

(7) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(8) Jelen paragrafus rendelkezéseit a (7) bekezdés kivételével a bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészítésére is értelemszerűen alkalmazni kell.

 

42. §

 

A választópolgárok a városi könyvtárban és a város honlapján betekinthetnek a Képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvekbe, aminek lehetőségéről a lakosságot – a helyben szokásos módon – tájékoztatni kell. Ezért a jegyző felelős.

 

43. §

 

(1) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

(2) A Képviselő-testület zárt üléseinek jegyzőkönyvébe a polgármester, a jegyző és a képviselők tekinthetnek be, valamint az adott napirendi pont tárgyalásán tanácskozási joggal résztvevők a csak rájuk vonatkozó részbe. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe való betekintést a jegyző engedélyezi.

 

44. §

 

A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik az általa kijelölt köztisztviselő, közszolgálati ügykezelő útján.

Ajánló












Ajánlatunk

Responsive image

Facebook