Responsive image


Bocskai István öröksége kötelez

Feltöltve: 2019-02-27 21:05:29

Bocskai István öröksége kötelez

 

Bocskai István temetésének 400. évfordulóján – 2007. február 22-én - helyezte el a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat a Bocskai Emlékbizottsággal együttműködve a gyulafehérvári római katolikus székesegyházban a nagyságos fejedelem emlékének adózva azt az emléktáblát, amely előtt azóta is fejet hajtanak Bocskai kései utódai.

A 13. alkalommal megrendezett zarándoklaton a Hajdúvárosok Szövetségének küldöttei – Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Vámospércs, Derecske – Szólláth Tibor nánási polgármester szervezésében idén is február 22-én indultak el, s keresték fel a Bocskaihoz életéhez és uralkodásához kötődő helyszíneket.

Kolozsváron, a fejedelem egykori szülőházában, amelyben most a Sapientia Tudományegyetem működik, az intézmény vezetői fogadták a 18 fős küldöttséget. Dávid László rektor kiemelte: Mátyás király kultuszát leszámítva, nincs másik ilyen hagyományápolás, mint a Bocskai Zarándoklat, melynek résztvevői immár 13. alkalommal jelennek meg Kolozsváron. – Ez azért is nagy jelentőségű, mert már csak 1,2 millió magyar van Erdélyben. Csíkszeredában már 27 % a betelepítettek aránya, mely Marosvásárhelyhez hasonlóan, könnyen átbillenhet többségbe – hangsúlyozta a dékán, hozzátéve, az elvándorlás is súlyos probléma a népességfogyás mellett. Ebben a helyzetben pedig a legfontosabb a kultúra ápolása – fejtette ki.

Szólláth Tibor beszédében visszaemlékezett a kezdetekre, amikor még több naposak voltak a zarándokutak, érintve a Felvidéken Kassát, Korponát, illetve Debrecent és Kismarját is felkeresték. – „Történelmi lehetőség és felelősség az, ami a Sapientia előtt áll. Az egyetem jelene és jövője ma már nem kérdés.” A 2300 egyetemi hallgató figyelmét arra hívta fel a jelenlévőkön keresztül, hogy vállaljanak felelősséget azért a földért, amelyen élnek. Ennek érdekében tanuljanak és okuljanak Bocskai Istvántól, mint teszi azt a Hajdúvárosok Szövetsége is. 1605-ben tízezer hajdút telepített le Bocskai, s ma már százezerre tehető azok száma, akik 100 ezer hektáron élnek és dolgoznak a hajdú településeken. „Hálával teli szívvel jövünk ide, mert egy olyan építkezési folyamatnak vagyunk tanúi, aminek nincs és nem is lehet vége” – fejtette ki.

Somogyi László, hajdúböszörményi református lelkipásztor rövid igehirdetésében azt az élő, eleven kapcsolatot emelte ki, amelyet ápolnunk és építenünk kell. Az előcsarnokban álló mellszobornál koszorút helyeztek el a zarándokok, majd a 2011-ben elhelyezett, az épület külső falán lévő domborműves emléktáblát koszorúzták meg.

A következő állomás Gyulafehérvár volt, ahol a római katolikus székesegyházban Horváth István főesperes köszöntötte a zarándokokat, majd Gudor András nyugalmazott református lelkész szólt a honfitársakhoz, akiket kétévenként felváltva fogadnak a katolikus, illetve református egyház szálláshelyein. Szónoklatában Bocskai intelmeire emlékeztetett: el ne szakadjon testvér a testvértől!

Szólláth Tibor a szórvány magyarság képviselői előtt azt hangsúlyozta, hogy Bocskai öröksége kötelez, hiszen 412 évvel ezelőtt a fejedelem máig ható örökséget hagyott ránk, amely azóta erős öntudattal rendelkező, virágzó közösséggé formálódott. „Köszönet azoknak, akik ápolják ezt az örökséget, és tevőlegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy legyen magyar jövendő!”

Somogyi László lelkész rövid áhítata után Borbándi András magyarlapádi református lelkész következett, aki arra hívta fel a figyelmet, ha a mai magyar nemzet egyezségtörekvése 100 évvel ezelőtt meglett volna, másként beszélhetnénk ma. „Ha kicsik is, de egyezségben vagyunk, s lehetünk hasznosak!” – zárta beszédét, majd csodálatos orgánumán elénekelte a lelket melengető „Hazám, hazám, Te mindenem!” Erkel-opera dalbetétét.

A Bocskai-emléktábla megkoszorúzása a Himnusz eléneklésével zárult.

Hazafelé a zarándokok koszorút helyeztek el a ’48-as forradalom nagyenyedi áldozatainak tiszteletére.

Utolsó állomásuk a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem volt, ahol Tőkés László európai parlamenti képviselő fogadta a csoportot, az egyetem vezetőivel, az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei vezetőivel. Tőkés Lászlóbeszédében méltatta Bocskai Istvánt, mint váradi kapitányt, Bihar vármegye főispánját, Erdély fejedelmét, Magyarország választott és megkoronázott királyát, a hajdúk felszabadítóját és letelepítőjét, valamint a székelyek kiváltságainak helyreállítóját. A fejedelemre úgy tekintett a szónok, mint Erdély és a nemzet megmentőjére, aki a hit és a nemzet ügyének teljes vallását hirdette rövid uralkodása alatt.

Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke akként folytatta az előbbi gondolatmenetet, hogy „hitünk, tisztességünk megtartása mindennél fontosabb.” Bocskai szellemisége örök, ezért biztos abban, hogy a zarándoklat a jövőben is folytatódik. Köszönetet mondott Szólláth Tibornak, megyei alelnökként végzett kezdeményezéséért, valamint a vendéglátóknak, akik szeretettel fogadják a régi és új zarándokokat. A vámospércsi Somogyi László – Tompa Mihály, A gólyához – szavalata után az egyetem díszudvarán lévő Bocskai-emléktábla koszorúzása következett, ami előtt Somogyi László lelkész méltatta a nemzetben, vallásban, hitben gondolkodó Bocskai István rövid életútját.

(A zarándoklat örökös krónikásaként engedtessék meg annyi szubjektív megjegyzés, hogy elismerésemet fejezzem ki Szólláth Tibor Úrnak, amiért minden egyes úton gondosan ügyel arra, hogy minél többen és több helyről eljussanak el erre a magyarságunkat, identitásunkat megerősítő útra!)

Forrás: Nyírő Gizella

Kép: Magánarchívum

Étlap


Ajánló














Ajánlatunk

Responsive image

Facebook