Közvágóhíd

Helyi érték megnevezése: Közvágóhíd
Helyi érték besorolása: Épített környezet
Készítette: Nagy Istvánné

A község az 1900-as évek elején vágóhíd építéséhez kezdett. A helyszín kijelölése is egyértelmű volt, hiszen itt volt az állatvásár és a vasút is, több szempont figyelembevételével kaphattak építési engedélyt. Az épület neve elég beszédes, létrehozásával a községben elszórtan működő, a közegészségre veszélyes mészárszékeket és magánvágóhidakat akarták felszámolni.  A vágóhíd teljesen zárt épület, amelyben egyszerre több állat is levágható. Berendezése és felszerelése célszerűen kialakított.  A község a vágóhíd megépítésére versenytárgyalást hirdetett, ami a Biharvármegye Hivatalos Lapja 1928. július 19-i számában meg is jelent: „Derecske (Biharvármegye) község elöljárósága nyilvános zárt írásbeli versenytárgyalást hirdet egy sertés és marhavágóhíd épület és a vele kapcsolatos kisebb munkák vállalatba adására. Ajánlatok csak az összes munkanemekre együttesen tehetők.”

A közvágóhíd megépítését 1928-ban kezdték, majd több mint egy éven át tartó munkálatok után nyitotta meg kapuit. Az épület ma is meg van a Vágóhíd utca 7/a szám alatt (Vágóhíd és a Gábor Áron utcasarok).  A létesítmény 1929-ben nyitotta meg kapuit. A vágóhíd megépítésére higiéniai okokból volt szükség, addig ugyanis mészárszék működött. A környezetben közegészségügyi okokból fenntarthatatlanná vált az állatok szállítása, tárolása, így a község vezetése egy központi vágóhíd létesítését indítványozta, ennek megépültével pedig az összes magánvágóhidat (mészárszéket) bezáratta. A vágóépületben vágókamrát, bélmosodát, hűtőhelyiséget és az állatok pihentetésére alkalmas udvart alakítottak ki. A vágóhíd sertés, marha és juh befogadására volt alkalmas.  

A második világháború során a vágóhíd megrongálódott. A háború után a nehéz gazdasági viszonyok közepette a község vezetésének nagy tette volt az újjáépítés végrehajtása. Központi keretből 1946 elején 39000 pengőt kaptak, így  a károkat gyorsan helyre tudták állítani, a vágóhíd tetőzetét kijavították. A közvágóhidat a város üzemeltette, biztosították az állategészségügyi és higiéniai követelményeket is. 1994-ben az önkormányzat eladta az épületet, ezután több mint tíz évig, mint magánvágóhíd üzemelt, majd végleg bezárt.

A vágóhíd épülete nem került műemléki védelem vagy helyi védelem alá. A régi vágóhíd elhagyott csarnoka, amely egykor Derecske életének meghatározó szereplője volt, a letűnt korok emlékét idézi. Megmentésre érdemes a romos, ipari műemlék épület.